Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

nov.
25

nov. 25. 10:00 - 17:00

dec.
9

dec. 9. 9:00 - 17:00

dec.
29

16:00 dec. 29. - 10:00 jan. 1.

dec.
31

18:00 dec. 31. - 10:00 jan. 1.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A haza fogalma társítható az államéval és a szülőföldével, bár ezek nem mindig összetartozó intézmények. Például, az elnyomott népeknek szülőföldjükön legfeljebb csak állama van, de igazi hazája nincs. Ha pedig valaki külföldön él, akkor neki hazája és állami közössége sincs. A haza misztikus fogalom, talán fel sem tárható a gazdag etikai tartalma. Sokan sokféle módon próbálták már meghatározni; jelenthet sorsközösséget, nyelvi, faji, történelmi, lelkületi összetartozást, de földrajzi körülhatároltságot is, ahol az ősökhöz köt minden rög, amiből az élet kinőtt; de jelenti a jövőt, a személyes, családi és keresztyén sorsot is.

A haza fogalmától elválaszthatatlan a hazaszeretet és a nemzeti érzés. Enélkül az emberek csak hétköznapi alattvalók, vagy (ma használatos szóval) szürke állampolgárok, de nem meleg és tüzes szívű hazafiak. A hazafiságnak ugyanis van állam (és hazát) építő küldetése, ereje és hatalma.

A hazaszeretetet a keresztyén gondolkodók sosem (csak) emócióként – érzelemként –, hanem mindig kötelességként (is) értelmezték: a felebaráti szeretet egyik különleges formájaként; közös munkaként, kölcsönös segítségként, kölcsönös védelemként, illetve közös örvendezésként és együtt szenvedésként – azaz sorsközösségként.

J. H. Bavinck professzor szerint a hazaszeretet „mi-képzet", amire az egyén az „én-képzet"- ből hamarosan eljut.

A hazaszeretet és hazafiság ellenpólusa a kozmopolitizmus; ma divatos fogalom és gyakorlat ez, s közben igazi filozófiai attrakció, mivel történelmi jogosultsága, életszerűsége és egyént vagy közösséget megtartó ereje nincs. Hatására színtelen a nemzet, szétesik a közösség. A liberális eszmeiség vezérgondolata mégis igen népszerű több keresztyén szektás irányzat számára is. Ők azok, akik nem foglalkoznak az ószövetségi népek nemzetépítő történelmével; az első keresztyén gyülekezeteknek viszont csak a történetiségét vizsgálják. A Jézus által megerősített vagy közölt tanításokat figyelmen kívül hagyják, amikor arra hivatkoznak, hogy az első keresztyéneknek csak népe és állama, legfeljebb szülőföldje volt, de hazája nem. Nehéz helyzetben van a római katolikus hívő is, hiszen szíve szerint Rómához kell húznia, és nem hazájához. Találóan ír erről Dr. Lippai Lajos esztergomi r. k. teológiai tanár A pápaság a világ tükrében című könyvében: „Testem hazámé, lelkem Istené, szívem Rómáé." (idézi: Sebestyén J.)

De Istennek van hatalma az elkábított szíveket is hazaszeretetre tüzelni, kiváló példa erre Széchenyi István gróf élete és munkássága, akitől a népszerű mondás is származik (részlet): „Gyáva népnek nincs hazája". Az Istenhez tartozás (tehát a keresztyén lét is) és hazaszeretet nem zárja ki egymást, sőt, elválaszthatatlanok.

– A zsidóság története számtalan példát szolgáltat ehhez: Mózes tevékenysége, Józsué küldetése majd honfoglalása, Dávid harca Góliáttal, Ezsdrás és Nehémiás halált megvető, bátor országépítése, a próféták szenvedése hazájuk pusztulásának láttán. De vak vagy elfogult az, aki a modern kori zsidó történelemben nem ismeri fel, miként áldja meg Isten a hazát építő lelkesedést.

– Kit nem bátorítanak Tinódi Sebestyén dalai, Balassi versei, Dobó, Bornemissza vagy Sárközi cigány egri hőstettei? Rákóczi, aki Istennel küzdött hazáért és szabadságért, Bocskai, aki megálljt parancsolt az ellenreformációnak, vagy Radnóti szívet melengető sora: „... Itthon vagyok..." (Nem tudhatom). Kevés az a nemzet, akinek himnusza a nemzetére áldást kérő imádság (Isten, áldd meg a magyart!), és nem öndicsőítő, vagy felsőbbséget hangsúlyozó óda. A hazaszeretet kötelesség jellegét Isten jelölte ki, így annak nincs szabadon választható tartalma:

– Örvendezés az örülőkkel, szenvedés a szenvedőkkel – nem csak a közeli hozzátartozókkal, esetleg gyülekezeti tagokkal. Ezért ápolja az orvos odaadással az önhibájából beteg embert, és tanítja az egyedülálló tanár mások vásott gyermekét. A haza szociális és egzisztenciális biztonságot nyújt, a keresztyén ember pedig aktív résztvevő e jó építésében és fenntartásában.

– Felebaráti segítség, ami nem menekül el mások szüksége elől, nem a levetettet vagy nélkülözhetőt adja, hanem a szükségben lévőnek megfelelő segítséget. Nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki életét adja felebarátjáért.

– Ön- és közösségvédelem, el egészen a honvédelemig: a tönkretétel, a beolvasztás, az elnemzetietlenítés, a szolgaság és idegen hódítás elleni kiállás. Aláírás a petíción, esetleg tiltakozó levél küldése a tévé közösségromboló műsora ellen, tevékeny állásfoglalás a méltánytalanul kiközösített mellett, s az élet feláldozása a hazáért.

– Befogadás és elfogadás: az idegen országból jogtalanul üldözöttnek fedél és kenyér, és a nemzetiségek értékeinek megbecsülése, ápolása.

– A nemzet sorsának alakítása: részvétel a közügyekben, közigazgatásban, politikai döntésekben – ország, önkormányzat, közösség vezetőjének megválasztása, elszámoltatása. Ne feledjük gróf Széchenyi István intését: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Ha valami oknál fogva, ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi..." (részlet)!

A kötelezettség minden társadalomban lévő embert egyformán terhel, aki élhet a közösségben alattvalóként, esetleg (állam)polgárként, és leginkább hazafiként. De az alattvaló csak ad és teljesít; a polgár a legjobbat adja, és legjobb módon teljesít. A hazafi viszont polgárként teljesít, és nem azt kérdezi, mit adhat neki a haza, hanem, hogy mit adhat ő a hazának. A hazaszeretet soha nem üres patriotizmus, mert az olyan csak, mint a keresztyének között a tartalom nélküli „Uram, Uram!"-ozás. És nem is frázisok gyűjteménye, és nem sovinizmus, főleg nem gyűlölködés vagy kirekesztés. Nem felületes ígérgetés, nem populizmus, és nem emberi érzelmeket ki- és felhasználó a hazaszeretet.

A magyar hazafiság reformációra szorul, mert dekadens, lemondó, szomorkodó és elutasító, vagy éppen lobbanékony; ezért nem széles látókörű, nem céltudatos, nem kitartó, nem tisztán látó, és a legkevésbé kötelességtudó. A keresztyén emberek felelőssége és lehetősége lenne a hazafiságot megújító, felébresztő tevékenység elvégzése, de hívő népünk ma nem viszonyul nagykorúként e feladathoz.

Ehhez a hívő embereknek tudatosítaniuk kell, hogy a nemzetek nem véletlenül, hanem Isten akaratából vannak. Ő szabta meg azok lakóhelyét, országaik történelmi határait, nyelvüket, erényeiket, képességüket, adottságaikat, nemzeti sajátságaikat. Nem csak az egyéneknek adott életprogramot, hanem a nemzeteknek is.

A nemzetnek pedig ki kell fejlesztenie speciális erőit, fel kell ismernie misszióját, be kell töltenie küldetését! Mindezt nem azért, hogy ereje, virágzása öncél legyen, hanem, hogy nemzeti létével, munkálkodásával Isten dicsőségét szolgálja, hogy Krisztus legyen a király nem csak az egyének, de a nemzet életében is.

Dr. Mikolicz Gyula / Pécel

(Megjelent: Biblia és Gyülekezet, XXII. évfolyam, 2010. április)

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A mindenség elmélete
2015. január 22. csütörtök
Minden évben, már szeptemberben elkezdődik a film-díjakért...
Egy jobb világ (Haevnen / In a Better World)
2011. április 01. péntek
Susanne Bier, az ismert dán rendezőnő jelentős sikerekkel a háta mögött (Testvéred feleségét,...
Az Argo-akció
2012. november 22. csütörtök
Közel-kelet. Amerikai követség. Dühöngő muzulmán diákok egy csoportja a kapuk előtt amerikai...
A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
A harcos (The Fighter)
2011. február 25. péntek
A bokszról eddig azt hittük, a hetvenes évek közepétől folyamatosan újabb filmekkel szaporodó...
Egy háború
2016. március 08. kedd
A háború című dán mozi hatalmas feszültséggel...
Melankólia (Melancholia)
2011. október 27. csütörtök
színes, feliratos, dán-svéd-francia-német-olasz filmdráma, 136 perc, 2011Felnőtteknek!Hazai...
Született feleség (Potiche)
2011. augusztus 25. csütörtök
(színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010)Hazai bemutató: 2011. augusztus 25. A...

Könyvismertető

Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Kövess minket facebookon!