A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

dec.
29

dec. 29. - jan. 1.

dec.
31

18:00 dec. 31. - 3:00 jan. 1.

Magyarországon sem hallotta még mindenki az evangéliumot…

„Senkinek sincs joga kétszer hallani az evangéliumot addig, amíg mindenki nem hallotta, legalább egyszer.” - fogalmazta meg dr. Oswald J. Smith. – A bekezdés folytatása: „Óriási azoknak a felelőssége, akik újra és újra hallhatják az evangéliumot, de nem fogadják el, nem hisznek neki. Aki a belsejében ellenáll, de mégis tovább jár az evangélium hallgatására, annak a szíve föltartóztathatatlanul megkeményedik. A mi evangelizációs módszereink ebben bámulatos módon segítenek. Prédikálunk fáradhatatlanul azoknak, akik nem akarnak megtérni, és közben elhanyagoljuk az Úrtól kapott feladatot: az egész világ evangelizálását. Szórjuk a magot a kősziklára azzal a reménységgel, hogy majd csak jó talajjá válik, ahelyett, hogy mennénk oda, ahol még nem keményedtek meg a szívek az örökös igehallgatásban. Evangelizáljuk a már sokszor evangelizáltakat. Bár csak egyszer-egyszer az evangelizációs összejövetel tömött színhelyén felszólítanánk azokat, akik már hallották az evangéliumot, hogy menjenek szépen haza és küldjenek olyanokat, akik még nem hallották. Vajon mennyi hallgatónk maradna akkor? De a szolgálatunk és a ránk bízott üzenet bizonyosan sokkal nagyobb becsületet élvezne. …”
(Forrás: ÉLŐ VÍZ, az Evangélikus Evangelizáció lapja, V. évf. 1949/22. szám (okt. 23.), 1. oldal. Az írás címe: Megkezdődtek a gyülekezeti evangelizációk. - Szerző nincs megadva. Dr. Oswald Jeffrey Smith D. D. D. LITT. (1889-1986) was a Canadian presbyterian pastor, author, and missions advocate. He founded The People's Church in Toronto in 1928.)


Jézus Krisztus önmagáról: „Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19,10)

1perc magvetes

 

Betelve az élettel – avagy mi dolgunk van még itt a világban?

A súlyos balesetet túléltek, vagy nehéz betegségből felgyógyultak, az élet és halál mezsgyéjéről visszatértek gyakran mondják: Úgy látszik, még van valami dolgom a világban… Talán még fel kell nevelnem a gyermekeimet –, vagy: méltó síremléket kell állítanom a szüleimnek…
Vajon valóban ezért őrizte meg Isten az életüket?
Mi, akik Jézus Krisztushoz tartozunk, akik őt követjük, tudjuk, senki nem ilyesmiért kap még haladékot, időt, kegyelmi időt, hanem hogy megbéküljön Istennel, hogy megtérjen és Jézus Krisztus megváltott gyermekévé legyen.
A Bibliában számos olyan személlyel találkozunk, akik ezt tudták, hitték, és a földi útjukat vagy annak jelentős részét Istennel járva élték. Őket a Szentírás a hit hőseinek is nevezi. Földi életük vége is olyan volt, ami bármelyikünk számára kívánatos. A Bibliában így olvassuk ezt: meghaltak, "betelve az élettel". Ilyen volt Ábrahám, a hívők atyja (1Móz 25,8); Izsák (1Móz 39,29); Jób (Jób 42,17) és Dávid is (1Krón 29,28). Talán Dávidról jegyzi ezt fel legszebben a Szentírás: "…meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel".
A Károli fordítás kicsit értelmezi is nekünk, mit jelent ez: "…meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve".
Ám van ennek egy másik, nagyon kézenfekvő jelentése is, hiszen Jézus Krisztus önmagát nevezi az életnek (Jn 14,6). Urunk maga, a személye az Élet. Tehát az a földi élet célja –avégre vagyunk a világon –, hogy vele betöltekezzünk, beteljünk; azzal, aki az egyetlen út az Atyához. Az ilyen, betelt földi élet pedig örökkévaló élet, mert Jézus Krisztus ezt is mondta: "Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is, él" (Jn 11,25).
Vagyis a földi élet célja: találkozni Jézus Krisztussal, mint személyes megváltónkkal. Így betelve vele – az Élettel –, megelégedett életet élhetünk már ezen a földön is, magasztalva Urunk "dicsőséges kegyelmét" (Ef 1,6), hiszen "átmentünk a halálból az életbe" (Jn 5,24), a "rothadandóság rabszolgaságából" (Rm 8,21) az örök életbe!
Tehát az élet és halál mezsgyéjéről visszatérteknek, ha még nincsen kapcsolatuk Jézus Krisztussal, akkor egészen biztosan az a dolguk, a feladatuk életük visszakapott idejében, hogy végre élő kapcsolatba kerüljenek Urunkkal, Jézus Krisztussal, mert erre kaptak haladékot.


Jézus Krisztus: „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet,
hanem Isten haragja marad rajta.” (Jn 3,36)

1perc idos asszony

 

Nekem ez kell…

Nekem ez kell! – kiáltotta a kisfiú, amikor apukája a szemétkosárba akarta dobni a szakadt zacskót.
Ugyanúgy, ahogyan mi is viszonyulunk gyűjtött javainkhoz: nekem ez kell, nekem ez még kell, ezért nem dobom ki, nem semmisítem meg – hiszen jó lesz még valamire. Vajon maradandó kincsek ezek? Olyanok, amiknek mi, vagy majd valaki más hasznát veszi, örül neki, hálás lesz érte?
Folyamatosan vizsgálnunk kellene, mi az, amit meg kell tartanunk, és mi az, amitől érdemes megszabadulnunk. Például vágyainkból, életünk melengetett emlékeiből, sérelmeiből, veszteségeiből… – hiszen, ha valóság az, hogy Jézus Krisztusban új életet nyertünk, akkor a régiek elmúltak és újjá lett minden. Lehetőséget kell tehát adni mindannak, ami az új élettel együtt kér helyet. Lehet, hogy a régi kacatok miatt nem kerülhetnek megfelelő helyre Urunk áldásai, csodái, tettei és gondolatai? Szegénnyé tesznek mindenkit a felhalmozott felesleges és kidobni való, mégis megtartott emlékek, tervek, önigaz gondolatok.
Engedjük Urunknak, hogy átrendezzen és kiselejtezzen mindent akarata szerint!


„Mert akik őt félik, azoknak semmiben nincs fogyatkozásuk.” (Zsolt 34,10)

1perc konyvhalom

 

Újra felhők érkeznek

A Prédikátor könyve 12. fejezete szépséges, költői képekkel írja le az öregedést. Ezek között, a 2. versben van egy különös mondat: "a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után". Vajon mit jelent ez? Ahogyan haladok előre a korban, megértettem.
Az öregedéssel nem egy, de sok betegségünk, bajunk jelentkezik. Ám, miután valamelyik éppen fellángol és gondokat, panaszokat okoz, megjön az eső. Miután pedig némiképpen javul – eláll az eső –, de mégsem derül ki az ég, nem igazán süt ki a nap, mert megszólal a másik nyavalya, és az kerül előtérbe – a sűrű felhők ismét visszatérnek – és így tovább…
Az idős korban jelentkező betegségek gyakran nem is igazi betegségek – a szó szoros értelmében –, hanem csupán az öregedés szerves részei: érelmeszesedés, magas vérnyomás, feledékenység, szürke hályog, ízületi kopások, étkezési és emésztési gondok, gyakori allergiák és így tovább.
A "rothadandóság rabságában" (Rm 8,21) Urunk folyamatosan vetkőzteti le rólunk e földi testet: "földi sátorházunk" lassan-lassan "elbomol". Nem csoda hát, ha sóhajtozunk, "óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat" (2Kor 5,2). „Felhők közt, mint napfény, úgy tör át szavad, Nem hagy el Megváltód, soha nem leszel magad…” (164. Halleluja)

"Mert akik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet." (2Kor 5,4).

1perc felhok2

 

Istenek, amik nem szeretik az embert

Az otthon töltött szabadság után visszatérőben egy Indiába kiutazó misszionárius olyan hajón utazott, amely kikötött India előtt az egyik nagy szigeten. Az utasok körutazáson vettek részt, és sokat akartak látni Kelet-Ázsia világából. Ennek során a hajón tartózkodó társaság többek között egy ismert és híres buddhista kolostort is felkeresett.
Mivel a misszionárius buddhisták között végezte szolgálatát, ő is csatlakozott hozzájuk, és látott valamit, ami eddig még sohasem tűnt fel neki, pedig már régóta hirdette Indiában az evangéliumot. A hatalmas Buddha-alak, amely a templom közepén trónolt, szétlapított és összetört embereken ült!
Iszonyatos látvány volt, ahogyan ez a kolosszus szó szerint szétnyomta maga alatt emberi testek ezreit. Arra a kérdésre, hogy ennek a Buddha-ábrázolásnak mi a jelentése, a vezető szerzetes ezt válaszolta neki: „Ezek a bűnösök, akiket Buddha megvet, és ezért széttapossa őket!”
Ez teljesen jellemző az úgynevezett világvallásokra nézve. A világ egyetlen vallásában sem létezik a szeretet Istene. A legelterjedtebb vallásokban, mint amilyen az iszlám, a buddhizmus és a többi, sem ismernek olyan istent, aki szereti az embereket. Ellenkezőleg! Minden isten- és bálványelképzelésben csak haragvó és kegyetlen isten található, aki megbünteti az embereket, és akit sok és nagy áldozattal kell kiengesztelni és jóságosra hangolni. Aki például csak valamennyire is ismeri az iszlám történetét és tanítását, az tudja, milyen kegyetlen és szívtelen vallás ez.
Minden emberi vallás a bűnös ember vallásos kényszerképzete az Istenről. Az elbukott emberek azt, ami bennük van, kivetítik Istenre. Mivel azonban az Istentől elszakadt és a bűn rabszolgaságában nyögő emberben csak gyűlölet, hazugság, halál és pusztulás van, mindent, ami a saját elveszett szívében van, átviszi az élő Istenre. Ezáltal jut el azután egy ilyen utálatos és ördögi isten- és bálványképhez, mint amilyen a haragvó Isten, aki megveti és széttapossa az embereket. A buddhizmus pedig végső soron egy személyes isten nélküli vallás. Ilyen mélyre süllyedt az ember! A Róma 1,18-32-ben a Szentírás világos és félreérthetetlen szavakkal mutat rá arra, hogyan változtatta át a bűnös ember Isten dicsőségét bálványimádássá – és az idő múlásával hogyan megy ebben egyre jobban tönkre!
A Biblia a világ üdvösségének egyetlen forrásaként a szeretet Istenét ismeri. Különösen az Ószövetség beszél egy olyan Istenről, aki szereti az embereket, népét, Izráelt különösen is. Az Újszövetségben viszont Istennek az Ószövetségben csupán árnyékszerűen kijelentett szeretete az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban lényegi valósággá lett. Ezért a János 3,16 az egész Biblia legszebb és legcsodálatosabb verse.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János evangéliuma 3,16

1perc Isten szeretete

 

Korábbi Heti Üzenetek

V
dec.
09
2018
Közli: Göllner Pál . 2018. december 10
„Senkinek sincs joga kétszer hallani az evang&e...
V
dec.
02
2018
Dr. Erdélyi Judit . 2018. december 03
A súlyos balesetet túléltek, vagy neh&e...
V
nov.
25
2018
Előd Erika . 2018. november 26
Nekem ez kell! – kiáltotta a kisfiú, ami...

Filmismertető

Őrült, dilis szerelem (Crazy Stupid Love)
2011. szeptember 13. kedd
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték Íme, egy szellemesen okos mozi – még az...
Oscar-gála után
2011. március 03. csütörtök
2011. február 27-én kiosztották a díjakat a 83. Oscar-gálán a Los Angeles-i Kodak Színházban. A...
Gravitáció
2013. október 11. péntek
Ha a filmtörténelemben érdemes volt valaha filmet 3D-ben készíteni, akkor a Gravitáció bizonyosan...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...
A király beszéde (The King's Speech)
2011. január 28. péntek
A plakát alapján a film nem lesz több –  vélték először az angolok –  mint néhány órás...
Noé
2014. március 29. szombat
Darren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy...
Egy háború
2016. március 08. kedd
A háború című dán mozi hatalmas feszültséggel...
Rendíthetetlen
2015. február 06. péntek
Laura Hillenbrand Rendíthetetlen című bestsellerének egyik legnagyobb...
Csúcshatás (Limitless)
2011. április 18. hétfő
(színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 105 perc, 2011)  A Csúcshatás lehetne sokkal...

Könyvismertető

Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Heti üzenet - Archívum

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Kövess minket facebookon!