Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

máj.
27

máj. 27. 10:00 - 15:30

jún.
10

jún. 10.

jún.
26

jún. 26. - jún. 30.

jún.
30

jún. 30.

Van-e Magyarországnak jövője?

A jövő kérdésével foglalkozni nagyon izgalmas dolog. Különösen a posztmodern korban – azaz napjainkban – az, amikor a korszak egyik válságtünete, hogy nincs jövőképe. Nincs jövőképe mint eszmerendszernek, ideológiának, ha mégis találkozunk a jövővel, akkor az csak az egyének, vagy szűk területek elképzelései. A jövőt fürkésző ember is csak a saját jövőjéről gondolkodik, a közösség, a társadalom szintjére már csak kevesen merészkednek, kérdéseikre pedig általában gazdasági jellegű válaszokat adnak. Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a keresztyén ember foglalkozik-e a jövővel?

(A Fontos kérdések című sorozat 2000. áprilisi előadásának rövidített, szerkesztett kiadása)

Tapasztalatunk az, hogy érdekli ugyan őket a jövő, de az általában az örökélet köré egyszerűsödik. Pedig az üdvösség a hívő ember számára már nem is kérdéses. A jövőt ennél sokkal szélesebb perspektívában kellene vizsgálniuk: környezetük, hazájuk és a társadalom problémáit. A Szentírás felhatalmaz bennünket erre a tevékenységre. Mert a Biblia a jövő könyve, ami ok-okozati összefüggésben kapcsolja össze a múltat a jelent és jövőt. A Szentírás arról tanít, hogy nem minden részletében kiszámíthatatlan a jövő. Sok területet titkosít, beláthatatlanná tesz az Úr, de számtalan lehetőséget biztosít arra, hogy a múltat a jelennel összevetve, jó közelítéssel következtethessünk a várható jövőre is. Az ember döntése kihat a társadalomra, és a környezet is befolyásolja az egyént. Ez a tény nagyon fontos figyelmeztetés kell, hogy legyen mindenki számára, különösen is azoknak, akik nem szívesen foglalkoznak társadalmi kérdésekkel.

Azt is megtanulhatjuk a Szentírásból, hogy nem a gazdasági viszonyok az elsődleges meghatározói az életkörülményeknek, hanem az egyén életvitele, döntései erőteljesen befolyásolja a társadalom gazdasági viszonyait. Egy nemzet felemelkedését vagy süllyedését hosszú távon talán legmarkánsabban erkölcsi állapota határozza meg. Magyarország jövőjének kutatásához számtalan területet kellene elemeznünk, pl. a gazdasági mutatókat vagy a politikai döntéseket. Hasznos következtetésekre juthatunk a geopolitikai környezet, a nemzeti mivolt, a kulturális jellemzők, esetleg a jogrend részletes elemzésével, de a nemzeti, társadalmi lelki és testi higiénia helyzetét is tanulmányozhatjuk, és a nemzetiségi összetételből is reális jövőképet kaphatunk. Magyarország jövőjét érintő talán legfontosabb alapadatokat a népesség számának alakulása adhatja. Ezért választottuk a feltett kérdés megválaszolásához fő vizsgálati területként Magyarország népességének várható alakulását.

Történelmi kitekintés

Amikor a történelmi népmozgalmi intézkedéseket vizsgáljuk, akkor meglepődve olvassuk, hogy már Kr. e. 500 körül Confucius is fontos kérdésként kezelte a népesség alakulását, amikor ezt mondta: „Szükséges a népességszám és a földterület közötti ideális arányszám biztosítása." A görögöknél is hasonló törekvéseket tapasztalunk. A Római Birodalom terjeszkedése összekapcsolódott a népesség csökkenésével. Augustus császár volt az első, aki törvényekkel próbálta befolyásolni a lélekszám emelkedését. Például olyanokkal, amelyek a házas férfiak örökösödési és közjogi előnyeivel foglalkozott, ill. a gyermektelen és nem házas férfiak hátrányát írta elő. Ugyanakkor a mindenféle törvényi és gazdasági előny és megszorítás következtében sem alakult megfelelően a népességszám. A kettészakadt birodalomból a Nyugat Római válságát és bukását éppen az okozta, hogy igen lecsökkent az aktív és megfelelő értelmi képességgel rendelkező lakosok száma, és nem tudott ellenállni a barbár törzsek támadásának.

A keresztyénség terjedése kezdetén az aszketikus életmód volt a középpontban, így a családalapítás kérdése háttérbe szorult. Szent Ágoston volt az, aki 400 körül élesztgette a család szerepét, arra különös hangsúlyt helyezve. Aquinói Szent Tamás az 1200-as években fogalmazta meg, hogy igen magas gyermekszám kívánatos a családokban. Bibliai alapra hivatkozott, a „szaporodjatok és sokasodjatok" isteni parancsra. Ő volt az, aki először azt tanította, hogy a nemi érintkezés nem szülés céljából bűn. De ebben az időszakban erősítik meg a papok házassági tilalmát. Mindezeket megkoronázta a reformációt követő Tridenti Zsinat, ahol kimondták a szűzies élet felsőbbrendűségét. Tehát ezután együtt él a két tanítás: az ágostoni, ill. tamási gondolat, ami a kívánatos magas gyermekszámot preferálja, valamint a szűziesség és papi nőtlenség felsőbbrendűsége.

A modern korban már az ún. eugenikai elmélet vizsgálja a népesedés kérdését, annak hatását, illetve azt, hogy a jövőben ez milyen szerepet játszhat az egyes társadalmi formációkban. Az eugenika szóhoz köthető a 'jó fajta születik' gondolat. Az elmélet nemcsak az emberi és társadalmi higiéniára tette a hangsúlyt, hanem a faj veleszületett tulajdonságainak javítására is. Művelői hangsúlyozzák a kedvező genetikai tulajdonságok kiválasztását. Az elméletnek két irányzata alakult ki: a monogenizmus tanítja, hogy egy közös őstől származunk, ez szociáldarwinista gondolat – de a darwini elmélettől eltérő indokkal a bibliai álláspont is ez.

Ezzel párhuzamosan kialakult a hologenizmus, miszerint több törzsből származik az ember, amik nem egyenlő értékűek. Ennek a politikailag továbbfejlesztett változata volt a nemzeti szocializmus egyik alapeszméje, ami a nemzeti szocialista Németország, ill. a fasiszta Olaszország ideológiájában csúcsosodott ki. Ez az elmélet a bizonyos fajú törzsekhez tartozók szaporodásának megerősítésén fáradozott, és tragikus következményekkel jeleskedett. Megemlítem XII. Pius pápa gondolatát, amivel az eugenikát (is) értékeli: „A genetika és az eugenika alapvető törekvése befolyásolni az öröklési tényezők továbbadását, ezáltal előmozdítani azt, ami jó, és kiküszöbölni azt, ami ártalmas. Erkölcsi szempontból semmi kivetnivaló nincs ebben a törekvésben."

Magyarország

Vessünk néhány pillantást a magyarság népmozgalmi adataira! A honfoglalás idején kb. 100-250 ezer volt a bevándorolt magyarok száma. Hóman Bálint, maximum 500 ezer bevándorlót említ. Az Árpád-korban jelentősen emelkedett a népesség. A népesedést nem veszélyeztették járványok, háborúk, a tatárjárás volt az első, ami megtizedelte, sőt, nagy arányban ritkította a magyarokat. Nagy Lajos korában (tehát közel 400 év alatt) mégis már közel 3 millió volt a magyarság száma. Mátyásnál jutott először csúcsra a lélekszám, ami akkor 4,5-5 millió volt. Magyarország európai nagyhatalomnak számított Mátyás uralkodása idején lélekszáma és politikai viszonyai miatt is. Ezután 250 évig hadszíntér volt Magyarország területe. Ezért a következő értékelhető népmozgalmi adat 1720-ból származik, ami közelítően 3,5 millió emberrel számol. Ez egyrészt a török dúlás, de már a betelepítések hatása is. Az osztrák politika a határvidékekre, ill. az elnéptelenedett területekre nemzetiségeket telepített be. 1787-ben már 8 millió a nyilvántartottak száma. Ez már nem csak a betelepítés, hanem a megemelkedett születésszám következménye. A szabadságharc környékén, 1850-ben 11,5 millió Magyarország lélekszáma, az I. világháború előtt pedig már 18,2 millió.

Az I. világháborúban elvesztettünk 660 ezer embert. Majd következett a gazdasági világválság a kivándorlással, ahol 918 ezer emberről tudjuk, hogy elhagyta az országot (ebből visszajött 247 ezer). A trianoni szerződés végrehajtása után Magyarország területén 7 millió 990 ezer ember maradt. 1938 elején, tehát a II. világháború előestéjén éppen meghaladta a 9 milliót a lélekszám. Ehhez viszonyíthatjuk azt a tendenciát, ami most igen nagy csökkenést mutat. Jelenleg 10 millió körüli a magyarországi népesség száma. A statisztikai előrejelzések a 2040-es évekre 8 millióra teszik a lélekszámot. A népesedési adatok azt mutatják, hogy az 1970-es évek felfutást eredményeztek, aminek csúcspontja 1980 körül volt 10 700 000 fővel, azóta folyamatosan fogy a népesség. A halálozási adatokból kiderül, hogy az élve születések száma jóval alatta van a halálozásokénak. 1960-tól 1997-ig 8 ezerről 25 ezerre emelkedett a házasságon kívül születettek száma, az élve születettek száma pedig több mint 50 ezerrel csökkent, de az abortuszok száma is csökkent.

Jelenleg minden negyedik gyermek házasságon kívül születik. 1997-ben a házasságok több mint fele válással végződik. A családon belüli gyermekszám alakulása: nő az 1 gyermekes családok száma, csökken a 2 gyermekeseké, és nő a 3, ill. több gyermekeseké. Az élettársi kapcsolatok területi eloszlás alapján érdekes képet mutatnak: nagyon magas a száma Budapesten és a Duna vonalában, és kevés az ukrán-szlovák, illetve az osztrák határ menti megyékben. (Adatok az 1999. statisztikai számok alapján – a Szerk.)

Miért fontos a népszaporulat?

Először a népességcsökkenés következményeit vesszük számba, különösen is indokolt ezt tennünk, hiszen a sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a Világbank és Magyarország között még az 1990-es évek közepén egy titkos szerződés jött létre (ezt azóta sem bizonyította, de nem is tagadta hivatalos személy), amiben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy néhány évtizeden belül az ország lakossága nem haladja majd meg a 6-8 millió főt.

A népességfogyás egyik lényeges következménye a nemzet elerőtlenedése. A korosztályok közötti csökkenés ugyanis nem arányos. Először a fiatalok és a még fiatalabbak (csecsemők) vannak kevesebben, legtöbben pedig az idősebb nemzedék. Emelkedik az átlagéletkor, a születéskor várható életévek száma. Európai viszonylatban ez Magyarországon most az egyik legalacsonyabb, kb. 67 év, amíg Svédországban, Svájcban közelíti a 80 évet.

A fiatal korosztállyal együtt csökken a nemzet hadrafoghatósága. Magyarország a Kárpát- medencében igen jó minőségű (még mindig jelentős nagyságú) mezőgazdasági területtel rendelkezik. A körülöttünk lévő országok a történelem folyamán már többször kinyilvánították (olykor ki is elégítették) igényüket ezekre a területekre. Ez a veszélyhelyzet még NATO tagság mellett is reálisnak tűnik. Sajnos Európa nyugati területein is nagyon erőteljes a lélekszám csökkenése. Ugyanakkor Afrikában és Ázsiában igen jelentős a szaporulat, az átlagéletkor több területen 17 év körüli. Reális a várakozás, hogy ezek a nemzetek határaikon túl is terjeszkedni kényszerülnek majd. Amíg ott nem tudnak élelmet és elhelyezést biztosítani az embereknek, aközben nálunk falvak és városok halnak ki. Vajon mi lesz annak az akadálya, hogy ne kerüljön sor áttelepítésre? Amíg az áttelepítettek és a honos nemzet lakói között a kulturális és gazdasági különbség elviselhető, addig ez nem gerjeszt elviselhetetlen feszültséget.

A lélekszám vesztése az adott nemzet számára fizikai és mentálhigiénés gyengülést is jelent. Ellentmondásosnak tűnhet, hogy az egy gyermekes családban az iskoláztatás, neveltetés, szociális-egészségügyi körülmények kedvezőbbek, a szociológiai és történelmi felmérések mégis azt bizonyítják, hogy az egykék sokszor gyengébbek és kevésbé ellenállók. Talán azért, mert lehetőségeik okán nem kell megküzdeniük olyan feladatokkal, ami felkészítené őket a probléma megoldására, így az első vagy sorozatos terhelésre lelki, majd fizikai összeomlással válaszolnak. Fülep Lajos református lelkész először az 1920-as években figyelmeztetett az egyke problémájára Baranyában, Tolnában ill. Dél-Somogyban.

Egy statisztikus érdekes számítással mutatta be a nemzeti és nemzetiségi problémák felerősödését. Példájában, egy képzeletbeli országban 500 kék színű és 500 zöld színű ember szaporodását vizsgálta. Ha az 500 kék színű polgár átlagosan 25 éves korában házasodik, és 4 gyermeket szül minden pár, és a zöld színű átlagosan 30 éves korában házasodik és 3 gyermeket nevel, akkor 300 év múlva a kék és zöld lakosok aránya 99,2% lesz az előbbiek javára, a 0,8% arányú zölddel szemben. Mindez öt év házasságkötési és egy vállalt gyermekszám különbséggel.

Miért fogy a magyar Magyarországon?

Van egy olyan válasz, miszerint a magyar népen olyan sors teljesedik be, mint más népeken: a természet rendje szerint elöregszik, elgyengül, nem tud alkalmazkodni a körülményekhez, egy időszak után minden nemzet lecseng. 1000 éve él itt a magyar, ez elégséges ahhoz, hogy eltűnjön a történelem süllyesztőjében. Ez a válasz valószínűleg nem helyes, mert történelmünk folyamán többször is megerősödve kerültünk ki reménytelen helyzetekből (pl. szabadságharcok, törökdúlás, trianoni diktátum után).

A következő válasz az, hogy a fogyást a gazdaság helyzete indokolja. Ha mérséklik a terheket, akkor növekedni fog a népesség száma. Erre talán az egyik legutóbbi példa az USA, ahol a háború után gazdasági fellendülés következett, és beindult a „bébi bumm". Fülep Lajos tanulmánya is foglalkozott a fogyás indoklásával: „Maga az egyke, és sorban mindaz, amit okának véltünk, voltaképpen tünet. Az igazi ok mélyebben van (...) Az egyke és amit okainak vélünk, erkölcsi jelenség, az egyén vagy a közösség egész erkölcsi világrendjének megnyilvánulása. (...) A pusztuló, egykés magyarságban az történt: az értékeknek az a rendje, mely fenntartotta, ezer veszedelemmel szemben megóvta, sőt növekedését biztosította, fölbillent, megbomlott. Megváltozott benne a család, a munka, a szellemi javak, a nemzeti hivatottság értékelése. (...) A kényelem, a jólét, gondoktól mentes élet, fényűzés foglalták el a legfőbb javak helyét, s új világot teremtettek a régi helyén, melyben most már minden a legridegebb, elvakult önzést szolgálja egész az öngyilkosságig és nemzetirtásig. (...) Ez az érem egyik fele (...) Mikor egyszer a gazdasági rendszer felfordult, a családi szentély összetört, a vallás kihalt, az egykés önző életideál kialakult – akkor mindezek az eredetileg tüneti jelenségek, mint szörnyű romboló, pusztító erők végzik irtó munkájukat, amíg csak van mit elpusztítani."

Az egyke-probléma feltárása óta eltelt 80 esztendő, hazánk állapota (immár nem csak néhány megyényi területen) sokkal betegebb. Hiszen az eltelt ötven évben csak abortusszal annyi magzatot pusztítottunk el, mint a jelenlegi lélekszám. Az abortusz nem várt következménye sokszor a nő fogamzásképtelensége, de a divatos ruhaviselet miatti megfázás is számtalan kislánynál okoz meddőséget. Közben a férfihalandóság folyamatosan emelkedik, pedig mindig sokkal több fiú született, mint lány. Az arány a 30-adik életév táján kiegyenlítődik, és egyre nagyobb arányban növekszik a fiúk halálozása. Jelenleg 1000/1200 a férfiak/nők aránya. Oka lehet a mértéktelen italozás, munkavégzés, az étkezések rendszertelensége, nem megfelelő minősége stb.

Van-e jövője Magyarországnak? Bár a médiák egyre többször szembesítenek bennünket a népességfogyás tényével, így azzal a kérdéssel, hogy ennek tükrében van-e Magyarországnak jövője, mégis, a magyarok szinte teljes érzéketlenséget mutatnak a probléma iránt. Nem hozza őket izgalomba a kérdés. Pedig hazánk jövőképe nagyon lehangoló. A lélekszám várható alakulása, összetétele, az anyagi javak megoszlásának aránya aggodalomra ad okot. De ezek mind csak tüneti jelzések, ami a mélyben ható okokat rejti: az erkölcsi, lelki hátteret. Magyarországnak csak akkor van esélye a jövőre, ha erkölcsileg és lelkileg megújulhat, és válságából felemelkedhet. Ehhez számtalan szorgos kézre, köztük a keresztyének áldozatos helytállására van szükség. És Istenünk kegyelmes irgalmára.

Mikolicz Gyula / Pécel

(Megjelent: Biblia és Gyülekezet, XXII. évfolyam, 2010. december)

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
Két nap, egy éjszaka
2014. október 27. hétfő
Néha rájössz, mekkora kincs van a birtokodban, mielőtt még elveszítenéd. A belga Jean-Pierre...
A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
Csúcshatás (Limitless)
2011. április 18. hétfő
(színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 105 perc, 2011)  A Csúcshatás lehetne sokkal...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
Foxcatcher
2015. január 29. csütörtök
Ezúttal nincs könnyű dolga a mozirajongóknak, hiszen sok izgalmas...
Ne engedj el! (Never Let Me Go)
2011. máj. 30. hétfő
Soha nem fogod elfelejteni. Ha először, úgy érzed, hidegen hagy a történet, ez az érzés nem fog...
Sorsügynökség (The Adjustment Bureau)
2011. március 18. péntek
Hazai filmbemutató: 2011. március 31. Régi filozófiai kérdés: Vajon van-e szabad akaratunk?...

Könyvismertető

A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Kövess minket facebookon!