A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

nov.
9

nov. 9. 9:00 - 17:00

nov.
10

nov. 10. 17:00 - 19:00

nov.
16

nov. 16. 10:00 - 16:00

nov.
16

nov. 16. 10:00 - 16:00

Ida

Ida Oscar sMár csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig, és a filmes világ izgalommal latolgatja, vajon kik lesznek az idei győztesek. Az egyik legesélyesebb Pawel Pawlikowski gyönyörűségesen minimalista remekműve, az Ida,

amely a lengyel mozi számára az elmúlt évek legnagyobb sikere: az Európai Filmakadémia a legjobb filmnek járó díjjal tüntette ki, és két kategóriában (legjobb idegen nyelvű film és legjobb operatőri munka) jelölték Oscar-díjra.

A lengyel születésű, Angliában élő rendező ügyesen navigál a lengyel történelem két traumatikus korszaka ida ver2között, miközben bemutatja, miként fedezi fel egy fiatal apácanövendék, hogy kicsoda ő valójában. A film kifinomult eszközökkel dolgozik, de a mindössze 80 perces alkotás cseppet sem leegyszerűsített. Pawel Pawlikowski minden előzetes magyarázat nélkül vág bele a történetbe, és feltételezi, hogy a néző vagy saját bőrén tapasztalta meg a holokauszt és a sztálinista koncepciós perek időszakát, vagy a szülők, nagyszülők révén ismerkedett meg a korszak rémtetteivel. A történet azonban elsősorban mégsem erről szól, bármennyire is fájóak a történelmi múlt sebei.

Az események 1962-ben, egy hideg téli napon kezdődnek, amikor a zárdában árvaként felnőtt Anna (Agata Trzebuchowska), a 18 éves apácanövendék fogadalomtételére készül. A rend vezetőnője (Halina Skoczynska) hívatja, és arra kéri, mielőtt végleg döntene, látogassa meg még egyetlen élő rokonát, a nagynénjét, Wandát (Agata Kulesza). A vezetőnő nem mondja meg, mire számíthat, mire készüljön. Anna számára eddig csak a kolostori élet létezett, nem ismeri a kinti világot, még sosem hagyta el a kolostor falait. Csecsemőként tették le annak idején az épület ajtajában.

Ezzel szemben nagynénje, akit felkeresni indul Gdanskba, megtapasztalta az élet sötét oldalát. Nihilista, rideg nő, aki mindig kapható egy kis szórakozásra, egyéjszakás kalandokra, bármelyik férfival, akivel együtt issza részegre magát. Korábban államügyész volt, a Kommunista Pártban magas beosztást töltött be, ám mára félretették. A kommunista idők korai éveiből számos ember halála fűződik a nevéhez.

Amikor találkozik a fiatal, esetlen, a tőle tejesen idegen élethelyzetből érkező lánnyal, nem vesztegeti az idejét fölösleges magyarázkodással, rögtön az elején megmondja Annának: „Zsidó vagy.” Azt is tudtára adja, hogy valójában Idának hívják, és a teljes neve: Ida Lebenstein. Szüleit megölték a II. világháború alatt azok a parasztok, akik először rejtegették őket a német megszállók elől, de azután rájöttek, milyen jól jönne nekik a földjük és a házuk, ezért megszabadultak tőlük. Egyedül csak ő, Anna/Ida menekült meg. Az apácanövendéket engedelmességre nevelték, így meglepően nyugodtan fogadja az elképesztő hírt, majd együtt indulnak el, hogy megtudják, hol vannak Ida szülei eltemetve, és mi történt a tanyájukkal. Bár a film idejének legnagyobb részét az utazás tölti ki, mégsem elsősorban az események görgetik előre. Az alkotás a pillanatok, megfigyelések és hangulatok filmje – fekete-fehérben.

Wanda elszántságával felfegyverkezve, autóval indulnak útnak, amit a volt kommunista vezető, az egykori államügyész megengedhet magának. Lelkileg felkavaró, nehéz utazás következik, minek során Wanda folyamatosan iszik, hogy múltja, elhibázott döntései miatt érzett fájdalmát elnyomja, és valahogy túlélje az egyik napot a másik után. Közben fel kell dolgozniuk a kietlen táj látványát, beleütköznek a helyi hatóságok kicsinyes ügykezelésébe, saját konfliktusaikba, a tanyán gazdálkodó katolikus család félelmeibe. „Itt soha nem éltek zsidók!” – vágják az arcukba, ugyanakkor megkérik Idát, áldja meg a gyermeküket.

Mindez semmi a két nő világának kontrasztjához képest, ami ott izzik minden párbeszédben: két sors, fehér ésida2 fekete (mint a film). Az ateizmus és nihilizmus – szemben a vallással és vallásossággal. „Mi lesz – kérdezi Wanda –, ha odamész szüleid tanyájára, és kiderül, hogy nincs Isten?” Majd később, amikor egy züllött éjszakai mulatásból, ittasam hazaér, és Idát az ágya mellett térdelve, imádkozás közben találja, ráförmed: „Ez a te Jézusod olyanokért halt meg, mint én.” Egy másik alkalommal keserűen jegyzi meg: „Én egy ribanc vagyok, te pedig egy szent.”

Ida lassan kapcsolatot talál a külvilággal, a körülötte zajló események eleven hatást gyakorolnak rá, és felébresztik kíváncsiságát. A két nő közelebb kerül egymáshoz, és már nemcsak a rokoni szálak fűzik őket össze, hanem saját maguk megismerésének közös élménye, ami örökre megváltoztatja további életüket. Trzebuchowska, akit a rendező egy kávézóban fedezett fel, hihetetlen érzékenységgel jeleníti meg Ida átalakulását.

Wanda számára – Ida mellett – még elrettentőbb és céltalanabb az élet, még jobban felerősödik benn az élet kilátástalansága, de nem tud változtatni. Nincs hova mennie, túl sok a mocsok és a szenny, és Ida vallásosságához mérve túl tisztátalannak érzi magát. A Megváltó bűnbocsánata távolinak és elérhetetlennek látszik számára. Nem találja a megbánás helyét, ezért tragikus döntést hoz (ahogy a Zsid 12,17-ben olvassuk).

De vajon mi lesz Idával, akinek jelene és múltja között most már hatalmas űr tátong? Néhány nap alatt felnőtt nővé válik: mindent kipróbál Wanda életéből, amit csak tud. Látjuk, ahogy magas sarkú cipőben, gyönyörű ruhában táncol, megtart egyetlen üveg Vodkát nagynénje italkészletéből, és megtapasztalja, mit tehet az emberrel az alkohol. De a legmegrázóbb, amikor egy szaxofonos fiú oldalán ébredve, a kettőjük jövőjével kapcsolatban faggatja a fiatalembert, és miden válasz után újra és újra felteszi a kérdést: „És azután?” Egyetlen felelet sem kielégítő. „És azután?”, „És azután?”. Az ártatlanság elveszett, súlyos tapasztalatok, bűnök vannak már mögötte. Vajon vállalja így a felszentelést? Nem lenne ez hazugság? Vajon mi köze az előző és a mostani életének Jézushoz? Az utolsó „És aztán?”-t követően csak „a csend beszél tovább” (Bódi László). Csak ennyi az élet? Ennyit tud nyújtani mindaz, ami a kolostor falain kívül van? Miért élünk egyáltalán? Mi az élet célja? Vagy a teljes megtartóztatás és kivonulás, vagy a bűnök sorozata?

Összhangban a bonyolult történettel, Pawlikowski szándékosan nyitva hagyja gyönyörűen fényképezett története befejezését, és egyik szereplő kérdésére sem ad választ. Ida hatalmas lelki változásokon megy át, ugyanúgy elveszett, mint Wanda. S a film végén elindul..., megy..., nem tudjuk, hogy hova. Lehet, hogy vissza a zárdába? Lehet, hogy nem? Vajon ő megtalálta a megbánás helyét?

Bennünket, keresztyén embereket, a film emlékeztet arra a lelki törvényszerűségre, hogy a tiszta életre törekvés, esetleg az élet valóságától a zárdába való visszamenekülés sem jelent védelmet a bűnnel szemben - csak a Jézussal megvalósuló élő kapcsolat az, amiben ő megőriz a gonosztól, és talpra állít az elbukás után.

A film egy remekmű. Minden filmklubnak ajánlom.

Ida

fekete-fehér, feliratos, lengyel-dán filmdráma,

80 perc, 2013

rendező:  Pawel Pawlikowski
forgatókönyvíró:  Pawel Pawlikowski ,   Rebecca Lenkiewicz

zeneszerző:  Kristian Eidnes Andersen

operatőr:  Ryszard Lenczewski
producer:  Eric Abraham, Piotr Dzieciol, Ewa Puszczynska
vágó:  Jaroslaw Kaminski

szereplők: 
Agata Trzebuchowska(Anna nővér - Ida Lebenstein)
Agata Kulesza(Wanda Gruz)
Joanna Kulig(énekes)
Dawid Ogrodnik(zenész)
Jerzy Trela (Szymon Skiba)
Marek Kasprzyk (férfi a bárban)
Dorota Kuduk (Kaska)
Natalia Lagiewczyk (Bronia)

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)
2011. július 25. hétfő
Hazai bemutató: 2011. július 28. „A halál – állítja egy régi orosz mondás – minden bajra...
Lincoln
2013. február 05. kedd
Steven Spielberg legújabb alkotása a legkevésbé „spielberges", mégis bombasiker lett. Az első...
Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
Az élet fája (The Tree of Life)
2012. január 13. péntek
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 139 perc, 2011 „Két lehetőség van az életben. A természet...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
Holtodiglan - egy film, nem nekünk
2014. október 21. kedd
Gondoltál már arra - hacsak a másodperc töredékéig is -, hogy képes lennél-e megölni a...
Everest
2015. október 01. csütörtök
Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik...
Fertőzés (Contagion)
2011. október 26. szerda
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Kövess minket facebookon!