Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

okt.
21

okt. 21. 9:00 - 17:00

okt.
24

okt. 24. - okt. 29.

nov.
4

nov. 4. 10:00 - 16:00

nov.
11

nov. 11. 10:00 - 16:00

Anna Karenina

Anna Karenina sA tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és díszleteket felvonultató, merész újításoktól hemzsegő Anna Kareninája volt. A vizuális kultúra művésze nagy kockázatot vállalt, amikor Lev Tolsztoj ikonikus regényéhez nyúlt.

Tolsztoj 1873 és 1877 között írt második nagyregényét kötelező olvasmányként sokan ismerik és a moziba járó közönség is kapott már belőle jócskán ízelítőt. Legalább nyolcféle feldolgozása létezik a fiatalasszony történetének, aki egy házasságtörő kapcsolat következtében teljesen kilátástalan helyzetbe kerül, s végül tragikus döntése miatt a vonat elé veti magát.

A korábbi filmadaptációk alapján (akár az 1935-ös Gréta Garbó, az 1948-as Vivien Leigh, vagy az 1997-es Sophie Marceau-féle feldolgozást nézzük) van egyfajta Anna Karenina képünk, amely az orosz író naturalisztikus ábrázolását hűen követve viszi végig a nézőt a történeten.

Az ismert tragédia ezúttal egy színház színpadán és a kulisszák világában kel életre. A mozibeli színház olyan, mint egy ékszerdoboz. A függöny felgördül, Dario Marianelli olasz zeneszerző mozgalmas zenéje árad, a kamera végigpásztázza a színpadot és közben minden szereplő elfoglalja helyét a színes mesevilágban. Amit látunk, olyan, mint egy nagyopera, ahol a szereplők az érzelmek tüzében égnek, és táncra perdülnek. A tánckoreográfia (Sidi Larbi Cherkaoui munkája) a vásznon meghatározó kifejező erővé válik: a fess huszártiszt és Anna bálban egymás iránt felgyulladt izzó szenvedélyét tánccal fejezi ki, miközben a többi színész mozdulatlanságba dermed. A történet csak nagyon ritkán hagyja el a színpadot vagy a színház közvetlen környezetét. Joe Wright azért választotta ezt az érdekes megközelítést, mert úgy látja, Tolsztoj szerint a színház elsősorban a társadalmi érintkezés, az abszurditás és a hiábavalóság színtere. Az orosz íróóriás Csehovot különösen megvetette drámai műveiért. Egy alkalommal azt mondta neki: „Shakespeare darabjai már éppen eléggé rosszak voltak, de a maga színművei még annál is rosszabbak."

A fiatal angol rendező korábbi filmjeihez (Büszkeség és balítélet, Vágy és vezeklés) hasonlóan ezúttal is Keira Knightleyt kérte fel a film főszerepére, hogy bemutassa nekünk Anna Arkagyjevna Karenina (született Oblonszkaja hercegnő) arisztokratikus és kilátástalan életét.

Anna nyolc éve a magas rangú kormányzati tisztviselő, Alekszej Alekszandrovics Karenin (Jude Law-t teljesen új oldaláról Kira Knightleyismerhetjük meg) felesége, aki iránt elsősorban tiszteletet érez. Szeretetét, túlburjánzó érzelmeit fiára árasztja, akivel kölcsönösen és mélyen kötődnek egymáshoz. Amikor Anna meglátja a szőke Alekszej Vronszkij grófot (Aaron Taylor-Johnson, akinek szőke fürtjeihez azért, valljuk be, hozzá kell szokni), akkor sorsa megpecsételődik – szinte azonnal rabjává válik. Valami olyasmi történik a még fiatal, ámde lassan korosodó Annával, ami soha korábban. Felébred benne az alvó szenvedély. A végzetes kapcsolat elválasztja szeretett nyolc éves fiától, férjétől, botrányt okoz a szentpétervári társadalomban, de vesztese a házasságtörésnek Kitty (Katyerina hercegnő) is, aki visszautasít egy másik értékes kérőt, Levint (Domhnall Gleeson) mivel abban reménykedik, Vronszkij gróf hamarosan megkéri a kezét. Levin, a keményen dolgozó jómódú földbirtokos nemes, a kikosarazás után visszavonul földjeire, önsajnálatba burkolózik, és megfogadja, soha nem nősül meg. Végül azonban mégis (sok lelki válság után) megszületik a frigy Kittyvel. Nyilvánvaló, hogy Levin nagyra tartja a szerelmet és a házasságot, és azt tervezi, gyengéden és szeretettel bánik majd feleségével és gyerekeivel.

Karenina Vronszkijjal beteljesedő szenvedélye után hangosan az égbe kiálltja: „Átkozott vagyok!" Anna szerelmes, ámde mégis kétségbeesett, mert a szívében még mindig hiszi és tudja, hogy a házasság intézményét Isten teremtette – és ő, férjes asszonyként mégis a bűn útját választotta.

A filmben a házasságtörést a rendező nem úgy mutatja be, mint a megelégedett élet kezdetét, a beteljesedés forrását, hanem olyan választásnak láttatja, ami tönkreteszi a lelket. Karenin, mint felszarvazott férj mindent megpróbál megtenni. A Jude Law Knightleykötelesség és nem a szenvedély hajtja. Hideg, körülményes és darabos emberként tűnik fel a vásznon. Először a legjobbat próbálja feltételezni feleségéről, majd amikor megbizonyosodik a csalásról, azt parancsolja, hogy ne találkozzon többé a szeretőjével. Először gyűlöli a feleségét, majd a dühös érzelmek helyét a megbocsátás veszi át. Sokan úgy látják majd, hogy Karenin valósággal túszként tartja fogva Annát, mivel meg van győződve a házasság szentségéről; azzal érvel, hogy ha elválik tőle Anna, akkor a Vronszkijtól származó törvénytelen lánya elveszíti a Karenin név védelmét, és fattyúként nő majd fel. Később a megcsalt férjet, mint felelősségteljes apát látjuk viszont, aki gondot visel saját fiáról, Szerjózsáról és Anna lányáról, Anniról is.

Anna helyzete az idő múlásával egyre tarthatatlanabb, hiszen mint „bukott nőt" elkerülik, lassan eluralják képzelgései, féltékenysége, gyötri a lelkiismeret-furdalás, nem találja a megbocsátás helyét, vissza pedig már nem mehet, de nem is akar. Gyötrő álmatlanságát morfiummal kezeli, amitől függővé válik. A vég elkerülhetetlen.

Tolsztoj – és rajta keresztűl a film – azonban többre vállalkozik annál, hogy beszámoljon egy szerelmi háromszögről, egy házasságtörő viszonyról. Anna alakja úgy bontakozik ki, hogy szimpátiát érezzünk iránta. A férj olyan visszafogott, mint amennyire szenvedélyes a feleség. Nem nehéz kitalálni, mennyire „nehéz" házasság lehetett az övék.

A film alkotója egy interjúban a következőket mondta: „Minden egymást követő nemzedék a saját korának összefüggéseiben látja Annát. A 70-es, 80-as években igazi hős volt, egy mártír. A mi generációnk számára egy hús vér nő, rengeteg hibával, rossz döntésekkel, melyekkel saját magát dönti pusztulásba. Összetett jelenség, és ez kulcsfontosságú. Tolsztoj örül annak, hogy a merev társadalmi törvények megtörnek, de szerintem, Tolsztojnál van a házasságnak valami lelki jelentése, és Anna éppen ezt töri össze."

Tolsztoj soha nem igazolja hősnője választását, és Joe Wright sem teszi ezt. Helyette rendíthetetlen nyugalommal mutatja be azt a szörnyű árat, amit Annának a választásáért fizetnie kell.

A filmet 2013-ban négy Oscar-díjra jelölték.

Anna Karenina

színes, feliratos, angol-francia filmdráma, 130 perc, 2012

 

rendező: Joe Wright
író: Lev Nyikolajevics Tolsztoj
forgatókönyvíró: Tom Stoppard
zeneszerző: Dario Marianelli
operatőr: Seamus McGarvey
jelmeztervező: Jacqueline Durran
producer: Tim Bevan
látványtervező: Sarah GreenwoodKatie Spencer
vágó: Melanie Oliver

 

 

 

 

szereplők: 
Keira Knightley (Anna Karenina)
Aaron Johnson (Vronsky gróf)
Jude Law (Alexei Karenin)
Kelly Macdonald (Dolly)
Matthew MacFadyen (Oblonsky)
Emily Watson (Lydia grófnő)
Michelle Dockery (Myagkaya hercegnő)
Olivia Williams (Vronskaya grófnő)
Alicia Vikander (Kitty)

 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
Mavericks - Ahol a hullámok születnek
2013. június 21. péntek
Szombat délután egymásra nézünk a fiammal, és hirtelen ugyanaz az ötletünk támadt. Tartsunk...
Ne engedj el! (Never Let Me Go)
2011. máj. 30. hétfő
Soha nem fogod elfelejteni. Ha először, úgy érzed, hidegen hagy a történet, ez az érzés nem fog...
A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...
A hatalom árnyékában (The Ides of March)
2012. január 27. péntek
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 101 perc, 2011 Hazai bemutató: 2012. január 26. A...
Everest
2015. október 01. csütörtök
Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik...
Fekete mise
2015. november 11. szerda
A Black Mass problémás üzenetet hordoz, egy problémás, egyre...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
Prometheus
2012. szeptember 29. szombat
színes, magyarul beszélő amerikai sci-fi, 126 perc, 201216 éven felülieknek DVD-n megjelenik:...

Könyvismertető

Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Kövess minket facebookon!