A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

nov.
23

nov. 23.

nov.
30

nov. 30. 9:00 - 17:00

dec.
31

dec. 31. - jan. 1.

Vadállatok (Savages)

savages sMinden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone legfrissebb alkotása, a Vadállatok nyerné el. A véráztatta „családregény" ugyanis a kábítószer bárókról és alantas vágyaikról szól: a közönségességet és az embertelenséget ábrázolja, már-már szentimentális glóriával. „Ebben a rossz, nagyon rossz világban a kábítószer az egyetlen jó!" - mondja a film elején az egyik szereplő, mielőtt a non-stop akció elkezdődne. És a világ - amely a Vadállatokban főleg Dél-Kaliforniából és Mexikó északi részéből áll - a film felvevőgépén keresztül nézve valóban nagyon, nagyon rossz.

Oliver Stone vitatott, sok vihart kavart rendezői életművének újabb darabja az erkölcsi relativizmus újjgyakorlata. A film akciójelenetei, legyenek bármilyen csavarosak vagy ártalmasak, a rendező szándéka szerint végül, valahogy mégis indokoltnak látszanak, miközben a szereplők makacsul keresik a bosszúállás lehetőségét és vágyaik azonnali kielégülését.

Az alkotó mostanra maga mögött hagyta a „jó és rossz küzdelmének" hagyományos formuláját, helyette a gonosz különböző árnyalatait mutatja be, amint harcot vívnak egymással. Nyilván ez csak egyet jelenthet: a végén a gonosz valamelyik megjelenési formája fog győzni.

Az élet szép a napos Kaliforniában, és Ben (Aaron Johnson), barátja Chon (Taylor Kitsch), valamint közös szeretőjük, Ophelia (Blake Lively) igyekeznek is mindezt a velejéig kiélvezni. Hedonista életstílusukat meglehetősen egyedi módon finanszírozzák: a legjobb marihuánát termesztik és árulják egész Észak-Amerikában. Ben és Chon a történetben azonban nem destruktív kábítószer kereskedő, hanem kreatív vállalkozó. Chon, aki korábban az Egyesült Államok Haditengerészeténél szolgált, egyszer elvetődött Afganisztánba, és onnan kiváló minőségű vetőmagokkal tért haza. Ezek után Ben végre hasznát veheti a Kaliforniai Egyetemen szerzett botanikus oklevelének: páratlan marihuána terméssel rukkol elő. S ezzel már meg is született a sok millió dolláros üzlet. Mindketten akarva, akaratlanul lassan belesodródnak egy véres rémálomba.

A rendező számtalanszor nyilatkozott már a médiában arról, hogy a narkotikumok használatát teljesen normálisnak, sőt felszabadítónak tartja. Legutóbb október elején, magyarországi látogatása alkalmával osztotta meg nézeteit a magyar közönséggel, miszerint a marihuánát legalizálni kellene. Így lejjebb esnének a kábítószer árak, amit az Egyesült Államok a kábítószer elleni erősödő küzdelemmel már amúgy is az egekbe srófolt, és a börtönök is szellősebbek lennének. A kábítószer akár az „amerikai álom" része is lehetne. Stone nem foglalkozik a „kábszer" használatának társadalmi és egyéni vetületével. A film szereplőinek életcélja pusztán arra korlátozódik, hogy sok-sok pénzt keressenek, és stílusosan élhessék mindennapjaikat a tengerparton. Még Dennis (John Travolta) a Kábítószer-ellenes Hivatal vezetője is korrupt. A film remek, fülbemászó zenéje és a „cool" jelenetek sokasága mind arra szolgálnak, hogy a filmben látható erkölcs nélküli világot – ellenállásunk kijátszásával – számunkra kívánatossá és fogyaszthatóvá tegye. Ráadásul a film legnagyobb része valódi profi munka, a nézőt magabiztosan szegezi a mozi székéhez.

savages salma hayekA mexikói drog-kartelt vezető Elena (Salma Hayek) szemet vet Ben és Chon virágzó üzletére. Ők azonban nem adják könnyen. A visszautasított Elenát sem akármilyen fából faragták: bandájának tagjait, köztük Ladot, (Benicio Del Toro) rászabadítja Opheliára, és elraboltatja, hogy váltságdíjat követelhessen érte. A fiúk mindent megtesznek, hogy közös szeretőjüket visszakapják. A duó méltóvá válik filmbeli nevéhez, mert vadállatként merülnek el a halálos macska-egér játék sötét mélységei-ben, amely tele van szadista kegyetlenséggel és vérontással. A banda tagjait valósággal megigézi a Halál Istennőjének tisztelete.

Stone, saját bevallása szerint, az újságíró Don Wilson regényén alapuló filmben a mexikói drogbandák háborúját akarta élethűen ábrázolni, ezért készítette a jeleneteket ennyire szívszaggatóan brutálisra.

A Vadállatok két befejezéssel is büszkélkedhet, de egyiknek sem sikerül úrrá lennie az etikai közönyön. Erkölcsi állásfoglalást pedig ne is várjunk. A film által létrehozott világban tetteiért senkinek nem kell számot adnia és bűnhődnie. A drogkereskedelemből származó pénz segítségével, lelkiismeret furdalás nélkül ki lehet vonulni a társadalomból, és „büntetlenül élvezni" az életet. Eszerint az életfelfogás szerint a tetteknek nincs következménye, csak elég „coolnak" kell lenned.

Weberné Zsikai Mária / Budapest

 

Vadállatok
(Savages)

színes, feliratos, amerikai-angol thriller,
131 perc, 2012
18 éven felülieknek

rendező: Oliver Stone
író: Don Winslow
forgatókönyvíró: Shane Salerno
operatőr: Daniel Mindel
producer: Moritz Borman, Eric Kopeloff
vágó: Joe Hutshing, Stuart Levy, Alex Marquez
szereplők:
Taylor Kitsch (Chon)
Aaron Johnson (Ben)
Salma Hayek (Elena)
Benicio Del Toro (Lado)
John Travolta (Dennis)
Blake Lively (O)
Emile Hirsch (Spin)
Demián Bichir (Alex)

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Maisie tudja
2014. február 24. hétfő
Maisie (Onata Aprile) hatéves, New Yorkban él és sok mindent tud. Tudja, hogy hivatásos rock...
HÍRmorzsák
2011. július 12. kedd
Eleged van a 3D-s filmekből? Ki nem állhatod, hogy még fizetned is kell azért, hogy szemüvegben...
A közösségi háló (The Social Network)
2010. november 05. péntek
Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is. 2010. november 11-én...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
A félszemű és a Fekete hattyú
2011. január 24. hétfő
  (Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt) Hamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb...
Ida
2015. február 20. péntek
Már csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig,...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
A lélek hullámlovasa (Soul Surfer)
2011. június 24. péntek
(DVD megjelenés: 2011. augusztus 9.) Már javában tombol a nyár és a vakáció is elkezdődött, így...
Tegnap éjjel (Last Night)
2012. máj. 21. hétfő
színes, szinkronizált amerikai-francia dráma, 93 perc hazai bemutató: 2012. május 24. Dráma nem...
Született feleség (Potiche)
2011. augusztus 25. csütörtök
(színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010)Hazai bemutató: 2011. augusztus 25. A...

Könyvismertető

Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Kövess minket facebookon!