A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

jún.
25

jún. 25. - jún. 29.

jún.
29

jún. 29.

jún.
30

jún. 30. 10:00 - 16:00

júl.
2

júl. 2. - júl. 7.

A segítség (The Help)

Segitseg1színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,
146 perc, 2011

A film káprázatos díszletekkel, észveszejtő veterán autókkal, bámulatos frizurákkal és lélegzetelállító ruhákkal megrendezett derűs dráma a szegregáció és a faji előítéletek sötét valóságáról.

Tömény retró, időutazás a 60-as évek elejére, a Mississippi állambeli Jacksonba. Az elkényeztetett felsőközéposztály-beli hölgyek gátlástalanul kihasználják a fekete bőrű alkalmazottaik „segítségét”, megalázzák őket emberi mivoltukban. Teszik (tehetik) ezt mindaddig, amíg egy teljesen valószínűtlen trió szembe nem száll a közvéleménnyel, és a szobalányok segítségére nem siet.

„A segítség” mozi legnagyobb erőssége, hogy bebizonyítja, az igazság - mindegy milyen nehéz kimondani - képes egységet teremteni, gyógyítani, és még az is megtörténhet, hogy szabaddá tesz.

Kathryn Stockett bestsellere alapján Tate Taylor írta és rendezte a filmet, amely nagyrészt hűen követi a 2009-ben megjelent „The Help” című regény alaptörténetét. A film két főszerelője az ambiciózus, déli szépség és a fekete szobalány, akik a korszakot fémjelző Jim Crow törvények árnyékában szembeszállnak az intézményes szegregációval, és felhőtlen bizalomra épülő barátságot kötnek. A film egyszerre szellemes és halálosan komoly. Megnevettet, de meg is ríkat. Ízléses, leleplező, néha szatirikus igazi „feel-good movie”, egy drámai fordulattal a végén.

1963-ban járunk Jacksonban, ahol a sokat megélt afroamerikai Aibileen (az Oscar-díjra jelölt Viola Davis) szobalányként végzi a második gyermekét váró Elizabeth és családja körüli házimunkákat, neveli kislányukat, a kétéves Mae Mobley-t. Mi tagadás, Elizabeth nehezen birkózik meg az anyaság kihívásaival, mindenesetre remekül forog társasági körökben, különösen a nőegylet tagjai között, akik megvetően bánnak fekete bőrű segítőikkel. A zsarnoki természetű Hilly (Bryce Dallas Howard), aki teljesen tudatlan a közelgő polgárjogi mozgalmak eseményeivel kapcsolatban, ám annál többet cseveg a helyi sznob asszonyokból körültekintően összeválogatott udvartartásával. Vacsorákat, jótékonysági esteket szerveznek, hírlevelet szerkesztenek. Figyelmüket leköti továbbá Celia (Jessica Chastain), egy jó kedélyű, csevegő, csili-vili ruhákat kedvelő, ámde nagyon melegszívű lány, aki újonc a városban, és történetesen a gazdag, jóképű ültetvényes Johnny (Mike Vogel) felesége. Boldog házasságban élnek, de Celia sorozatos vetélései miatt belső bizonytalansággal küzd, ráadásul a fennhéjázó nőegylet sem fogadja be túl alacsony származása miatt. Ő lesz, teljesen váratlanul, a film egyik igazi hősnője, bemutatva, hogy még ebben a korszakban is éltek asszonyok, akik mintha szó szerint színvakok lennének, emberi módon viselkedtek alkalmazottaikkal. Felbukkan a lányok között egy új karakter, a szőke Skeeter (Emma Stone), akinek minden ambíciója, hogy író lehessen, és egyelőre esze ágában sincs férjhez menni vagy férfiakra hajtani. Éppen most kapott egy remek állást a helyi újságnál, ezért sznob barátnői ferde szemmel néznek rá, mint akinek nincs ki mind a négy kereke.

Segitseg2Mint a nőegylet tagja, Skeeter testközelből látja a színes bőrűekkel szemben tanúsított megalázó bánásmódot, ezért elhatározza, hogy leleplezi a képmutatást. Az írói vénával megáldott szépség egy New York-i könyvszerkesztőt, Elaine Steint (Mary Steenburgen) keresi meg, aki érdeklődést mutat az ötlet iránt, különösen azért, mert a készülő mű az afroamerikai szobalányok szemszögéből mutatja be a fehér háztartásokat.

Vállalkozását érthető módon eltitkolja az egész város, és különösen a nőegylet tagja elől. Legelőször a gyanakvó Aibileent keresi meg, ám egymás iránti bizalmuk egyre erősödik, így lesz a fekete bőrű asszony a fiatal újságírónő elsőszámú „segítsége”. Ám ekkor a könyvkiadó azzal a kéréssel áll elő, hogy legalább egy tucat szobalánnyal készüljön interjú a könyv számára. Fordul a kocka, Aibileen egy találkozóra magával hozza a belevaló, nagyszájú Minny-t (Octavia Spencer), a kiváló szakácsnőt, aki Hillynek dolgozott, amíg ki nem rúgták, mivel rajtakapták egy „ballépésen”, ugyanis használni merészelte a fehér család vízöblítéses WC-jét. A sok bonyodalom mellett természetesen felbukkan egy szerelmi szál is: Skeeter randevúzni kezd az olajipari vállalkozó fiával, Stuarttal (Chris Lowell), de a lány számára a könyv megírása mindennél fontosabb.

Az egymás után pergő képkockákat Viola Davis és Octavia Spencer alakítása uralja. Viola Davis Aibileenje gyülekezetbe járó hívő nő, döntéseit a Biblia irányítja, hitét csak fia halála tépázta meg, ami miatt keserűség eszi a lelkét. Szemvillanása köteteket mesélhetne fájdalomról, haragról, miközben minden mondata végén udvariasan ott cseng, „Igen, asszonyom.” Kihasználják, mégis odaadóan gondozza fehér munkaadói gyermekeit, akik közül tizenhetet nevelt fel.

Végezetül (persze csak az igazság kedvéért) érdemes megemlíteni az alkotás gyengeségét is: szereplői egysíkúak, ezért a film a közhelyesség határán táncol. A fehérek sablonosak, csak gonoszak, az afroamerikaiak pedig jók, bölcsek, türelmesek, humorosak. A kiaknázatlanul hagyott társadalomkritikát a rendező díszlettervezéssel, kameramozgásokkal pótolja, ahelyett, hogy megpróbálná feltárni az emberi tudatlanság és rosszindulat soha véget nem érő mélységeit.

Miben segíthet mégis „A segítség”? Kiváló beszélgetés-alapanyag lehet: társadalmi kérdésekről, emberi kapcsolatokról, értékrendek ütközéséről - különösen filmklubok számára.

A segítség (The Help)

színes, feliratos,

amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,

146 perc, 2011

rendező: Tate Taylor

író: Kathryn Stockett

forgatókönyvíró: Tate Taylor

zeneszerző: Thomas Newman

operatőr: Stephen Goldblatt

vágó: Hughes Winborne

szereplők:

Emma Stone (Eugenia 'Skeeter' Phelan)

Viola Davis (Aibileen Clark)

Bryce Dallas Howard (Hilly Holbrook)

Octavia Spencer (Minny Jackson)

Jessica Chastain (Celia Foote)

Ahna O'Reilly (Elizabeth Leefolt)

Allison Janney (Charlotte Phelan)

Anna Camp (Jolene French)

Weberné Zsikai Mária / Budapest

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Foxcatcher
2015. január 29. csütörtök
Ezúttal nincs könnyű dolga a mozirajongóknak, hiszen sok izgalmas...
HÍRmorzsák 2.
2011. augusztus 16. kedd
"Gyerekként nem rendelkezel hatalommal. Termetre kicsi vagy és gyenge, a felnőttek pedig mindig...
Skyfall
2012. október 27. szombat
A legújabb James Bond film igazi sztárparádé. A 007-es ügynök-sorozat 50. születésnapját nem...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
A Mester
2013. máj. 11. szombat
„Ha rájössz, hogyan kell Mester nélkül élni, aki segít eligazodni az életben, akkor ígérd meg,...
Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)
2011. július 25. hétfő
Hazai bemutató: 2011. július 28. „A halál – állítja egy régi orosz mondás – minden bajra...
Demóna - lenyűgözően látványos miközben az Ördöggel szimpatizál
2014. június 10. kedd
Sokan viszolyognak minden Walt Disney filmtől, és bár én nem tartozom közéjük, a Stúdió legújabb...
Biutiful
2011. október 14. péntek
színes, feliratos, spanyol-mexikói filmdráma, 2009 148 perc, 16 éven felülieknek A mexikói...
HÍRmorzsák
2011. július 12. kedd
Eleged van a 3D-s filmekből? Ki nem állhatod, hogy még fizetned is kell azért, hogy szemüvegben...
Csúcshatás (Limitless)
2011. április 18. hétfő
(színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 105 perc, 2011)  A Csúcshatás lehetne sokkal...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Kövess minket facebookon!