A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

jan.
25

jan. 25. 10:00 - 15:30

febr.
9

febr. 9. 17:00 - 19:00

febr.
15

febr. 15. 9:00 - 17:00

febr.
29

febr. 29. 10:00 - 15:30

Egy jobb világ (Haevnen / In a Better World)

haevnenSusanne Bier, az ismert dán rendezőnő jelentős sikerekkel a háta mögött (Testvéred feleségét, Esküvő után, A tűz martaléka), többszöri nekifutás után az idén végre elég meggyőző volt az Amerikai Filmakadémia számára ahhoz, hogy neki ítéljék a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Oscar-díjat. Pár héttel korábban ugyanebben a kategóriában a Golden Globe-díjat is elvitte. Bier most sem vállalkozott kevesebbre, minthogy tőle szokásos módon elkalauzolja a nézőt a sorsdöntő emberi választások intenzív, drámai világába.

A dráma két apa és fiaik küzdelmeinek sötét bugyraiba enged bepillantást.

Miközben feszült párhuzamba állítja a gyermekek és a felnőttek életét, nem fél ugyanazt a kérdést feltenni mindkettőjük számára: Hogyan szállhat ki az egyén a világot fogva tartó erőszak és bosszú ördögi köréből? Milyen az erőszak természete? Hogyan működik a megbocsátás? És van-e értelme megbocsátani? „– Ha megütöd, ő is megüt, azután te újra ütsz. És soha nincs vége. Hát nem látod? Így kezdődnek a háborúk!” „– Nem. Ha elég erősen ütsz, már az első alkalommal. Te semmit nem értesz!” - kiabálja kétségbeesetten Christian a film egyik zseniális gyerekfőszereplője, aki egy tettlegességig fajuló játszótéri konfliktus után háborogva vitatkozik Antonnal, iskolatársa és újdonsült barátja apjával.

Anton egy kenyai táborban orvosként dolgozik és időről időre hazautazik az idilli dán kisvárosban lakó családjához. Élete nehéz fordulóponthoz érkezett. Orvosként és apaként olyan helyzetekkel találkozik, amelyekben kiderül, vajon az általa igaznak vallott erkölcsi értékek megállják-e a helyüket a mindennapi életben otthon, Dániában és a kenyai sivatagi kórház nyomorúságos sátraiban.

„Fogat fogért?", vagy „Nyújtsd oda a másik orcádat is?"

A kérdés megválaszolásához a rendezőnő mesterien összekapcsolja a két párhuzamosan futó történet szálait - magabiztosan, sietség nélkül dolgozik. A film első képkockáin Antont látjuk, amint afrikai asszonyokat operál, akiket a „Nagy Ember” gúnynevű gonosztevő brutálisan megcsonkít, ha a lányok az elszenvedett szexuális erőszak után teherbe esnek. Anton az áldozatokon keresztül minden nap találkozik az emberi természet teljes romlottságának nyilvánvaló következményeivel. Mégis próbálja tartani magát erkölcsi értékeihez. Ránehezedik feleségével szemben elkövetett hűtlenségének emléke is, és minden erejével próbálja visszanyerni Mariannét, aki kétségek között gyötrődik. Anton közben példaképe is szeretne lenni sokféle küzdelemmel terhelt fiának, Eliasnak.

A másik család élete sem felhőtlen. A jómódú Claus üzletemberként dolgozik és épp most érkezett vissza fiával, Christiannal Londonból, hogy saját gyászával megbirkózzon. Nem sokkal korábban veszítette el rákos beteg feleségét. Már első pillanatban látszik, hogy apa és fiú kapcsolata tele van viharfelhőkkel és Christian mélyen lenyomja lelkében az apjával és a világgal szemben keletkezett haragos érzéseit.

A két család élete akkor kapcsolódik össze, amikor Christian az iskolában látja, hogy Eliast osztálytársa, testileg, lelkileg bántalmazza és félelemben tartja. Christian váratlanul és megdöbbentően erőszakos módon lép közbe, hogy Eliast megvédje. Olyan sérüléseket okoz, hogy az ügy kivizsgálására a rendőrség is kiszáll az iskolába. Mindkét apa hitetlenkedve és értetlenül értesül arról, hogy a fiúk kést is rejtegettek az iskolában, és nem veszik észre, hogy fiaik még csak most indultak el az erőszak útján. Christian lelkében félelmetes indulatot hordoz, amelynek mozgatórugója a bosszú. A sértést meg kell torolni, lehetőleg azonnal és hatékonyan, bárki és bármi legyen is a sérelem okozója. Christian az a fajta karakter a filmben, akitől akár egy iskolai lövöldözés is kitelne, de a rendezőnő és régi forgatókönyvíró társa Anders Thomas Jensen, más felé tereli a történetet. Közben gyomorszájon vág a gondolat, vajon meddig és milyen mértékig lehetnek a szülők hatással a gyermekeikre?

A film központi jelenetében Elias kistestvére a játszótéren verekszik egy fiúval, mire apja, Anton közbelép és igyekszik szétválasztani őket. A másik fiú apja is megérkezik a helyszínre és felelősségre vonja Antont, majd pofon vágja Elias és Christian szeme láttára. Anton azonban nem üt vissza. Azt próbálja megmutatni a fiúknak, hogyan lehet méltósággal és félelem nélkül odatartani az erőszaktevőnek a másik orcánkat is. Christian azonban mindezt a gyengeség és tehetetlenség jeleként értékeli és elkeseredett lépésre szánja el magát. Egy véletlen folytán lőporra bukkan és Anton védelmében bombagyártásba kezd a vonakodó és rossz lelkiismeretével küzdő Eliasszal együtt. A következmények visszafordíthatatlanok.

fiukA mit sem sejtő szülőknek fogalmuk sincs mire készülnek a gyerekeik. Elias ugyan megpróbálja egyszer figyelmeztetni apját, hogy bajba került és gyötri a lelkiismeret, de Anton éppen maga is lelkiismereti konfliktusaival van elfoglalva és nem tud a fiára figyelni. Elias ezután hagyja, hogy barátja hatása eluralkodjon rajta. Christian pedig nem hisz a megbocsájtásban.

A történet ellenpólusaként újra látjuk Antont, aki visszatér Kenyába, de már látszik, hogy belefáradt a végeérhetetlen és látszólag hiábavaló orvosi munkájába. Életeket ment, bár mindez csupán csepp a tengerben. A törzsi háború áldozatainak mentése közben súlyos sebfertőzéssel jelenik meg nála a hírhedt „Nagy Ember”. Antonnak döntenie kell. Ellátja-e a temérdek szenvedésért és fájdalomért felelős bandavezért, vagy kiszolgáltatja a tömegnek? Hogyan tud uralkodni az indulatain, ha nyilvánvalóan provokálják és a gonosz az arcába nevet?

Susanne Bier szerint a világ igazságtalan és végtelenül gonosz hely. De bennünket az határoz meg, hogyan válaszolunk a minket körülvevő igazságtalanságra és gonoszságra. A bosszúállás (ami eredetileg a film dán címe), mindennapi életünk kisebb-nagyobb eseményeiben már-már elfogadott, de nem működik. Igazságot akarunk szolgáltatni, de a módszereink nem hoznak igazi megnyugvást.

Lehetetlen szabadulni a film nyomán keletkezett kérdések hatása alól - a többszörös rétegek felfejtése akár napokig is eltarthat. A drámai légkör tökéletessége a színészek zseniális játéka mellett Morten Soborg elegáns, intuitív kamerakezelésének is köszönhető. Ez az alkotás filmklubok beszélgetéseinek remek alapanyaga lehet. Igazi „kibeszélős film”, amely alapján mérlegre kerülhet, mit hiszünk mi keresztyénként az erőszakról, a megbocsátásról, a bosszúállásról, a sérelmek megtorlásáról. Tudunk-e megnyugtatóan válaszolni a film sokkoló kérdéseire és a bemutatott élethelyzetekre? Az „Egy jobb világ” nem könnyű film, de a rendezőnő nem ábrázolja az erőszakot elviselhetetlenül véres képekkel, brutális jelenetekkel. Fiatal felnőtt és idősebb korosztálynak ajánlom.

Egy jobb világ (2010)

színes, feliratos, dán-svéd filmdráma, 119 perc,

 Rendező: Susanne Bier

forgatókönyvíró: Susanne Bier, Anders Thomas Jensen

zeneszerző: Johan Söderqvist

operatőr: Morten Soborg

szereplők:

Mikael Persbrandt (Anton)

Trine Dyrholm (Marianne)

Ulrich Thomsen (Claus)

William Johnk Juels Nielsen (Christian)

Markus Rygaard (Elias)

Weberné Zsikai Mária

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...
Blue Jasmine
2013. szeptember 12. csütörtök
Azok a kritikusok, akiknek olyan szerencséje volt, hogy a Sydney Theatre Company színpadán...
A mindenség elmélete
2015. január 22. csütörtök
Minden évben, már szeptemberben elkezdődik a film-díjakért...
Pi élete
2013. január 09. szerda
A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
A közösségi háló (The Social Network)
2010. november 05. péntek
Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is. 2010. november 11-én...
Őrült, dilis szerelem (Crazy Stupid Love)
2011. szeptember 13. kedd
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték Íme, egy szellemesen okos mozi – még az...
Mavericks - Ahol a hullámok születnek
2013. június 21. péntek
Szombat délután egymásra nézünk a fiammal, és hirtelen ugyanaz az ötletünk támadt. Tartsunk...

Könyvismertető

12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Kövess minket facebookon!