A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

okt.
20

okt. 20. 9:00 - 17:00

nov.
3

nov. 3. 10:00 - 16:00

nov.
3

nov. 3. 10:00 - 16:00

nov.
11

nov. 11. 17:00 - 19:00

Egy háború

War sA háború című dán mozi hatalmas feszültséggel telített kezdőjelenete pont oda repíti a nézőt, ahová valójában soha nem akar eljutni: az afganisztáni hadszíntérre.

Egy csoport dán békefenntartó kopár vidéken jár, egy vonalban lépkednek, egymástól egyenlő távolságra. Így biztonságos, mert vigyázniuk kell, hogy egyikük se lépjen aknára. Módszeresen haladnak előre. A katonák folyamatos kapcsolatban vannak bázisukkal és parancsnokaikkal, akik a szakértők nyugodt hangján osztanak parancsokat számukra. De érezzük, történni fog valami rossz. És tényleg bekövetkezik a tragédia, a következmények pedig örökre megváltoztatják a parancsnok, Claus Pedersen életét.
Pedersen, bűntudattól vezérelve maga is részt vesz katonái felderítő akcióiban, és még nem tudja, hogy ezzel bukását készíti elő. Néhány napja ugyanis az egyik katonáját felrobbantotta az akna. Mindenkit megráztak a történtek, és Pedersen leginkább azt tekinti feladatának, hogy vigyázzon katonáira, és tartsa a lelket bennük. Ugyanakkor figyelmezteti őket, hogy óvják a helybelieket, mert nem a falu lakossága ez ellenség, hanem a tálibok.
Miután Pedersent és csapatát elképesztő módon csapdába csalták, a másodperc töredéke alatt kellett sorsfordító döntést hoznia, aminek következtében visszahívták Dániába. Bíróság elé állítják, hogy számot adjon az általa elkövetett háborús bűncselekményről, miközben családi élete visszafordíthatatlan sérülést szenved.
Rendkívül hasznos számunkra, ha alaposan megfigyeljük a csapdajelenetet, mert a kiváló rendező, Tobias Lindholm, a nézővel együtt egy zajos, zavaros eseménysorba löki a katonákat. Nem véletlenül teszi ezt. Bajos nyomon követni, hogy mi is zajlik előttünk, mint ahogyan ez a valóságban is sokszor megesik velünk. Még a legjobb szándék mellett is nehéz igazságosan cselekedni a háború ködében. A parancsnok döntésének következményeként ártatlanok halnak meg. Hátborzongató feltenni a kérdést: Te mit tettél volna Pedersen helyében ott és akkor?
Melyik oldalon áll a rendező, aki tudatosan hozza a nézőt olyan helyzetbe, hogy kénytelen az etikai probléma mindkét oldalát megvizsgálni? A másik húsbavágó kérdés, vajon ez a lelkiismeretes vezető hajlandó-e hazudni a tárgyaláson, annak érdekében, hogy ne kényszerüljön a következő négy évet rács mögött tölteni.
Pilou Asbaek, a rendező kedvenc színésze kiválóan alakítja Pedersent, aki igazi jó ember és nem mellesleg jó katona is. De mit is jelent jó katonának lenni? A film finoman, de egyértelműen szegezi nekünk a kérdést. Más az értéke a mellettünk, körülöttünk élők, lélegzők és egy távoli ország lakosai életének? Milyen büntetés jár a bűnért?
A rendező egyetlen problémával kapcsolatban sem foglal állást. Saját bevallása szerint, csak a komplexitás bemutatására törekszik, hogy a néző megértse, minden döntés, minden esemény mögött érthető emberi indítékok állnak.
A film kimondatlanul is felveti továbbá ezeket a kérdéseket: Mit keres egy dán katona több ezer kilométerre az otthonától? Miért harcol a tálibok ellen, akik nem jelentenek közvetlen fenyegetést az országára? Miért áll Dánia 14 éve háborúban egy közel-keleti országgal?
A mozi első felében a harci eseményekkel párhuzamosan láthatjuk, hogyan próbál otthon a mindennapi élet gondjaival és három gyerekük nevelésével boldogulni Pedersen felesége, Maria (Tuva Novotny). Mindhárom gyerek zavart az apjuk hosszú távolléte miatt, nem pótolják jelenlétét a röpke telefonbeszélgetések. Ennek ellenére Pedersennek a családja iránti aggodalma és törődése szinte tapintható. Mit jelent egy családnak, ha egyik létfontosságú eleme, az apa hónapokig hiányzik? Pedersen messze, egy másik országban, kiválóan viseli gondját a csapatának, de a néző azt is látja, mit érez ezzel szemben saját családja, mit rombol bennük a hiánya.Krigen
Nem könnyű feladat végignézni a filmet, de megéri, mert elgondolkodtat, és arra késztet, hogy választ keressünk nyugtalanító kérdésekre. Egy filmklub közös beszélgetéséhez is remek kiindulópont. A legkellemetlenebb utóhatása mégis az, hogy bár kiváló alkotás, amit nagyra értékelünk, de tovább erősíti a kulturális relativizmus eszméjét. Hiszen nem érthetünk egyet azzal, hogy a jó és a rossz közötti különbség megítélése az ember dolga, mivel nincs abszolút igazság, amihez viszonyítani lehetne. És az sem igaz, hogy az embernek magának kell megítélni a cselekedeteit és választásait, mert minden ember individuum, egyedi elbírálás alá esik. Keresztyénként tudjuk, hogy Isten létezik és mindenható Úr. Jó és rossz ismerője, ő mondja meg, mi a jó és mi a rossz. Az igazság nem szubjektív (Jn 17,17), az igazság abszolút, és létezik egy morális rend, aminek megtartásáról vagy elvetéséről minden nép számot ad majd.
A háború szükségességéről vagy szükségtelenségéről milliók írtak és vitatkoztak már. Meglehetősen érzékeny és nehéz kérdés ez. Egy olyan világban azonban, amiben csupán bűnös emberek élnek (Rm 3,10-18), a háború elkerülhetetlen.

A filmet Törökországban forgatták afgán menekültekkel és már leszerelt dán katonákkal. Így akart a rendező a lehető legközelebb kerülni a témához, miközben szeretett volna a lehető legmesszebbre eltávolodni, hogy objektív képet tudjon átadni. Kérdés, hogy az objektív képalkotáskor kihez és mihez viszonyítunk, és vajon nem torzul-e végképp el a kép, ha önmagunkon kívül nincs más tanácsadónk?

A film 2016-ban Oscar-jelölést kapott a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A kategória győztese végül a Saul fia című magyar alkotás lett.

Egy háború

(Krigen/A War)

színes, feliratos, dán háborús filmdráma, 115 perc

(Bemutató: 2016. március 3.)

rendező: Tobias Lindholm

forgatókönyvíró: Tobias Lindholm

operatőr: Magnus Nordenhof Jonck

producer: Rene Ezra és Tomas Radoor

vágó: Adam Nielsen

szereplők:

Claus Pedersen - Pilou Asbaek

Maria Pedersen - Tuva Novotny

Najib Bisma - Dar Salim

Martin R. Olsen - Soren Malling

Lisbeth Danning - Charlotte Munck

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Oscar-gála után
2011. március 03. csütörtök
2011. február 27-én kiosztották a díjakat a 83. Oscar-gálán a Los Angeles-i Kodak Színházban. A...
Gázt! (Drive)
2011. október 12. szerda
színes, feliratos, amerikai akciófilm - 2011 (100 perc) Csak felnőtteknek! Nicolas Winding Refn...
Ida
2015. február 20. péntek
Már csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig,...
Ne engedj el! (Never Let Me Go)
2011. máj. 30. hétfő
Soha nem fogod elfelejteni. Ha először, úgy érzed, hidegen hagy a történet, ez az érzés nem fog...
Noé
2014. március 29. szombat
Darren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy...
Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
Demóna - lenyűgözően látványos miközben az Ördöggel szimpatizál
2014. június 10. kedd
Sokan viszolyognak minden Walt Disney filmtől, és bár én nem tartozom közéjük, a Stúdió legújabb...
Született feleség (Potiche)
2011. augusztus 25. csütörtök
(színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010)Hazai bemutató: 2011. augusztus 25. A...
A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...

Könyvismertető

Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Kövess minket facebookon!